2011. november 3., csütörtök

♥Története.♥

Gót szubkultúra :)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Németországi gót stílusú férfi
A gót szubkultúra egy modern kori irányzat, mely számos országban megtalálható. Az Egyesült Királyságból indult el az 1980-as elején elején a gótikus rock helyszínéről,[1] és a punk stílus egy válfaja. A gót stílus hosszú élettartalmúnak tűnik, változatos jegyei vannak. Ábrázolása és kulturálisan negatív megítélése a 19. századi gótikus irodalomból származnak a horror filmekkel és kisebb mértékben, de a BDSM létrejöttével együtt.[2][3]
A gót stílus hatással van a zenére, az esztétikára, a divatra. A gótikus zene számos különböző stílusban jelenik meg. A ruházat jellemzői változatosak a deathrock, punk, viktoriánus, reneszánsz és középkori stílusokból, illetve akár ezek keveréke is lehet, ám jellemzően fekete ruházatot, sminket és hajszínt takar.

Tartalomjegyzék

Kialakulása

Az 1970-es évek végén volt néhány posztpunk együttes, akiket „gótikusnak” neveztek. Azonban csak az 1980-as évek elejére vált külön stílussá a gótikus rock zene, és követőik, rajongóik kezdtek határozott csoportformát ölteni. A stílus vélhetően a Sounds nevű magazin egy cikkének hatására kapta a nevét az Egyesült Királyságban, mely 1981. február 21-én jelent meg Steve Keaton publikálásában.[4] Jelentős találkozópontja lett a londoni Sohoban megnyílt Batcave nevű szórakozóhely a kialakulóban lévő irányzatnak, melyet a New Musical Express zenei magazin „pozitív punk”-nak titulált.[5] Ennek hatására később „batcaver” néven emlegették a korai stílusú gótokat.

Az angol helyszíntől függetlenül az 1970-es évek végén és '80-as évek elején az amerikai punk stílustól is különvált a death rock.[6] Az 1980-as években és az 1990-es évek elején Németországban is új szubkultúra fejlődött ki „Gruftis” néven (kripta vagy sír teremtmények), akiknek a stílusa a gótikus és új hullám keveredéséből jött létre, némi hatással az új romantikából is, ők alkották a „sötét kultúra” első szakaszát.

A posztpunk után

A posztpunk népszerűségének csökkenése után a stílus zeneileg és külső jegyeiben is részekre vált, így alakultak ki a gótok különböző típusai. Az 1990-es évekre a viktoriánus stílusú divat volt a jellemző.

Jelenlegi szubkulturális különbségek

Az 1990-es évekre a gót kifejezés és az egyes szubkultúrák közti határok vitatottak voltak. Új szubkultúrák jöttek létre vagy váltak népszerűbbé a többinél, néhányuk összeütközésbe került a gót stílussal az emberek között és a médiákban is. A probléma inkább az egyes stílusok külső jegyekbeli hasonlósága miatt merült fel, és nem az adott stílusú zenekarok műfajai okozták. A kifejezést később azokra az együttesekre használták, aki sem zeneileg, sem külső jegyeikben nem hasonlítottak az eredeti gótikus szubkultúra elemeire. Ez végül egy gót szleng kialakulásához vezetett, melyben a különböző stílusú gótok nevezték a többi gót stílusú csoportok tagjait.

A stílus mellékágaira az eredeti szubkultúra tagjai különbözőképpen reagáltak. Némelyek biztonságban érezvén magukat a saját csoporthoz-tartozásuk miatt, sértésnek érezték ha gótnak nevezték őket, míg mások úgy döntöttek, csatlakoznak az meglévő irányzatok egyéni elnevezésű csoportjaihoz. Még mások egyszerűen figyelmen kívül hagyták ezeket a csoportokat, és saját elképzeléseik alapján tartották magukat gótnak. Az egyes szubkultúrák változó alfajai miatt lehetetlen precízen meghatározni az azok közötti határokat.

A gót színtér

A gótikus rock és death rock képviselői nem voltak túl nagy számban, az alábbi zenekarok ismertek: Bauhaus, Specimen, The Damned, The Birthday Party, Southern Death Cult, Ausgang, Sex Gang Children, 45 Grave, UK Decay, The Virgin Prunes, Kommunity FK, Alien Sex Fiend és a Christian Death. Gloria Mundi, This Mortal Coil, Dead Can Dance, mittageisen, Adam and the Ants korai felállása és a Killing Joke szintén hasonló stílusú volt.

A '80-as évek közepére a gót zenét játszó együttesek száma növekedésnek indult és egyre népszerűbbé vált, mint a The Sisters of Mercy, The Mission, Xmal Deutschland, The Bolshoi és a Fields of the Nephilim, a '90-es években további újabb zenekarok alakultak. A Factory Records, 4AD Records és Beggars Banquet Records lemezkiadó cégek hozták el ezeket a zenéket Európába, míg a Cleopatra Records pedig az Egyesült Államokba. A 4AD együtteseinek népszerűsége eredményezte egy hasonló amerikai társaság létrejöttét Projekt Records néven. Ez egy könnyedebb zenei stílust hozott létre, a dark wave stílus egy alfaját.
A '90-es évek közepére a következő zenei stílusokról tartották úgy, hogy a gótból fejlődtek ki: gothic rock, death rock, indusztriális zene, psychobilly, electronic body music, ambient, experimental, szintipop, shoegazing, punk rock és a '70-es évekbeli glam rock.
A 2000 utáni években korai gót zenét játszó együttesek közül a Cinema Strange, Bloody Dead And Sexy, Black Ice és az Antiworld váltak nagyon népszerűvé. A Nights like Ghoul School és a Release The Bats keményebb death rock zenét játszanak, és a Drop Dead Festival nevű rendezvény a világ minden tájáról vonzza a death rock stílus rajongóit.[7][8]
Napjainkban a gót zene legfőbb színtere Nyugat-Európa, azon belül is különösen Németország, ahol több tízezres rajongótábort vonzó fesztiválokat rendeznek (Wave-Gotik-Treffen,[9] M'era Luna[10]). Észak-Amerikában is rendszeresek a hasonló rendezvények, mint a Chamber's Dark Art & Music Festival.[11]

A stílus Magyarországon

Magyarországon is a punk mozgalom kialakulását követte a new wave, az új hullám és underground néven az új szubkulturális vonulat,[12] a gót stílus végül 1989-re alakult ki. A magyarországi mozgalom kiváltó okának a rendszerváltást jelölhetjük meg. A '70-es évektől az életszínvonal folyamatosan romlott, a politikai helyzet is nagy változásokon ment keresztül, nőtt a munkanélküliség és a deviancia. A fiatalok nagy részére jellemzővé vált a pesszimizmust és nihilizmus, és a gót stílus ezen fiatalok érzéseit fejezte ki.[13] A gót stílus magyar képviselői Nulladik Változat, Cantara, Esőtükör, Holt Költők Társasága, lÉLEKzet, Sense of Silence. A képzőművészetben Máthé Zsuzsa 1980-as évek második felében készült alkotásaiban jelenik meg először.

Ideológia

A gót szubkultúra ideológiájának pontos definiálása több okból is nehéz. Az egyik az érdekeltek hangulatának és esztétikájának fontossága. Ezt részben a romanticizmus és neoromanticizmus inspirálta. A gótok sötét, titokzatos és morbid külseje a romanticizmus gótikus novelláival hozható párhuzamba. A 18. század végén és 19. században a horror, a természetfeletti érzés széles körben elterjedt volt a népszerű irodalomban. A folyamat tovább haladt a modern kori horror filmekben. A hangulat és esztétika mellett a gót irányzat másik központi eleme a teatrializmus és drámaiság.

A gótok általában nem támogatják az erőszakot. A média számos alkalommal tévesen kapcsolta össze erőszakos bűncselekményekkel a gót szubkultúra tagjait. Azonban az erőszak és gyűlölet nem része a gót ideológiának. Ehelyett az ideológia inkább a felismerésen, azonosuláson és a közösségi és egyéni bűnök miatti szomorúságon alapul, amit a kultúra egyéb területei igyekeznek figyelmen kívül hagyni vagy elfelejteni. Ezek a gót zenei stílusnak is a központi témái.[14]
A gót ideológia pontos meghatározásának másik akadálya a gótok jellemzően apolitikus természete. Míg az egyének társadalmi normákkal szembeni ellenállása nagyon kockázatos volt a 19. században, napjainkban már jóval kevésbé van így. Így a gót szubkultúra lázadásának jelentősége korlátozott. A hippi és punk mozgalmakkal ellentétben a gót szubkultúra nem hordoz politikai üzeneteket és nem próbál társadalmi aktivitást elérni. A stílust inkább az egyéniség hangsúlyozása, a különbségek elfogadása, a kreativitás kiemelése és enyhe cinizmus jellemzi, de ezek sem általános a szubkultúra minden egyes tagjára. Különösen a katolicizmus esztétikai elemei jelennek meg gyakran a szubkultúrában. Ezek oka szatirikus vagy egyszerűen csak dekorációs okai vannak.[14]

Divat

Lady Amaranth gót stílusú modell
A gót stílust képviselők jellemző ruházata a sötét, néha morbid, erotikus jellegű ruhák. A tipikus gót divat jegyei a feketére festett haj, feketére húzott szem, fekete körmök, fekete ruházat, és vagylagosan piercingek.[15] A stílus jegyeit gyakran az Erzsébet-korabeli, a viktoriánus vagy középkori korszakokból kölcsönzi, időnként katolikus és más vallásig jellemzőkkel, mint például a kereszt vagy az ankh viselése.[14][16] Gyakori viselet a bársony és csipke ruhadarabok, a szegecsek, láncok, kesztyűk.[15] A külsőségek nagyon különbözőek lehetnek az egyének földrajzi elhelyezkedése alapján, bár a legjellemzőbb jegyek általában azonosak. A laikusok gyakran keverik a gót stílust a heavy metal divatjával, főként a heavy metal olyan képviselői esetében, akik ballonkabátot és halál-stílusú sminket hordanak.[17]

Közvélemény

A gót stílus hátborzongató jellemzői általános nyugtalanságot okoz a gótok pszichológiai állapotával kapcsolatban. A média több olyan bejelentést tett közé, melyek arra a következtetésre vezetik a közönséget, hogy a gótok illetve a velük kapcsolatban állók gonoszak, bűnösök, azonban ez vitatott és a gót szubkultúrát általában erőszakmentesnek írják le.[1] Történtek olyan események, amikor saját magukat vagy mások által őket gótnak tartó egyének erőszakos bűncselekményeket követtek el, akár iskolai lövöldözéseket is. Ezek az incidensek és a gót irányzathoz való kapcsolódásuk hozzájárult a gótok óvatos, körültekintő megítéléséhez.[16][18]
A negatív közvélemény akkor érte el tetőpontját, amikor a Columbine középiskolai mészárlással kapcsolatban kiderült, hogy két olyan tanuló műve volt, akiket tévesen a gót irányzat tagjainak tartottak. Ez a téves állítás széles körben negatív reakciókat váltott ki az észak-amerikai gótok irányába. Az esetben nyomozók öt hónappal később már azt állították, nem volt kapcsolat a gót szubkultúra és a gyilkosok között.[19]
A kanadai Dawson főiskolai 2006-ban történt lövöldözést szintén a gótokhoz kapcsolta a közvélemény. Kimveer Gill, aki egy embert megölt, tizenkilencet megsebesített, egy VampireFreaks nevű weboldalon saját magáról úgy nyilatkozott, mint „fegyverimádó gót”.[20] A lövöldözést követő napon jelent meg olyan hír, hogy „nehéz idők jönnek az indusztriális / gothic zene rajongói számára az újabb gyilkosság miatt”, ami arra utalt, hogy Gill a gót irányzat tagjai közé tartozik.[20] A Gillnél tartott házkutatás során olyan levelet találtak nála, melyben Gill a Columbine-on lövöldöző Eric Harrist és Dylan Kleboldot dicsőíti, valamint egy „A lövöldözés nem buli Ozzy és barátai nélkül” feliratú CD-t.[21] Bár a lövöldözőről azt állították, rögeszmés gót, zenei kedvenceit a média „a heavy metal ki-kicsodájának” nevezte.[22] Mick Mercer író, újságíró és a gót zene vezető történésze[23][24] azt állította, Kimveer Gill „nem gót. Sosem volt gót. A zenekarok, melyek a kedvencei között voltak, mind metal, grunge, rock és gothic metal zenekarok, köztük néhány indusztriális stílusúval”, „Kimveer Gill metalt hallgatott”, „Semmi köze a gót stílushoz”. Mercer hangsúlyozta, hogy nem a heavy metalt hibáztatja Gill tetteiért, sőt „egyáltalán nem számít, milyen zenét szeretett”.[25]
Egy újabb iskolai lövöldözés, melyet tévesen a gót szubkultúrára terhére írtak, 2005-ben történt a Red Lake középiskolában. Jeff Weise hét embert ölt meg és úgy vélték, a fiú a gót irányzat tagja, mivel fekete kabátot hordott és heavy metált hallgatott, továbbá neonáci fórumokon megtalálható volt.[26]
További hasonló események is történtek még, ahol az elkövetőket a gót stílus tagjainak vélték, például a Scott Dyleski-gyilkosság[27] vagy a Richardson család megölése,[28][29] bár ezek nem kaptak akkora sajtófigyelmet, mint az iskolai lövöldözések.
A nyilvánosság félrevezetése és gót szubkultúra jellemzőinek figyelmen kívül hagyása miatt a stílus képviselői időnként előítéletekkel, hátrányos megkülönböztetéssel és türelmetlenséggel találják szembe magukat. Mivel hasonló helyzet áll fenn egyéb vitatott szubkultúrák és alternatív irányzatok tagjaival szemben is, a laikusok akár szándékosan, akár figyelmetlenségből, de gyakran igyekeznek tudomást sem venni a gótokról.[30] A figyelmen kívül hagyás még a jobbik verzió, mert időnként a gót stílusú fiatalok megfélemlítés, megalázás vagy akár fizikai erőszak áldozataivá is válnak.[18] 2006-ban egy tengerész, James Eric Benham testvérével együtt megtámadott négy gótot San Diegóban. Egyikük, Jim Howard kórházba került. Támadóikat 2007-ben további négy hasonló esemény miatt, bár Benham cak 37 napot töltött végül börtönben. A tárgyalásuk alatt fény derült rá, hogy valóban szubkulturális hovatartozásuk miatt támadták meg a fiatalokat. Ez egyértelműen „gyűlölet-bűncselekmény” volt, bár a San Diego-i bíróság akkor ezt nem ismerte el.[31][32] Hasonló támadás áldozatai voltak még 2007-ben egy gót pár a Stubbylee Parkban (Bacup, Lancashire, Anglia),[33] vagy 2008-ban Paul Gibbs és barátai Rothwellben.[34]
A British Medical Journal közzétett egy tanulmányt, mely szerint „a gót szubkultúrához tartozás a legbiztosabb előrejelzése a fiatalok önbántalmazásának vagy öngyilkosság elkövetésének”. A tanulmányt tizenöt gót fiatal mintája alapján írták, melyek közül nyolc követett el valamiféle bántalmazást saját maga ellen, hét vágta, metszette meg magát és hét kísérlet meg öngyilkosságot.[1][35][36] A tanulmány szerzői szerint az ilyen sérülések legtöbbjének okozása a szubkultúrához való csatlakozás előtt történt, és hogy a csoporthoz tartozás tulajdonképpen megvédte a továbbiakban az életüket.[1][36] Ennek ellenére a szerzők tartják magukat a kis minta alapján végzett tanulmány igazához, illetve az ismétlés szükségességéhez a biztos végeredmény érdekében.[1][36] A kis minta alapján közzétett tanulmány miatt támadták annak szerzőit, főként, hogy nem vettek számításba egyéb hatásokat és a különböző típusú gót irányzatokat sem.
www.wikipedia.org

2011. november 2., szerda

† Depresszió. †

Mi a depresszió?




Rövid leírás


Az unipoláris depressziót a hangulati és az érzelmi élet zavara, a gondolkodás meglassulása és az aktivitás csökkenése jellemzi. Olyan állapot, amelyben az élet sivárnak, terhei nyomasztónak tűnnek. A hangulati élet zavarait testi tünetek jelentkezése kíséri. Elnevezésében az "unipoláris" azt jelöli, hogy a hangulat csak egy, méghozzá negatív irányban tér el, és nem kíséri időszakos felhangoltság.

Előfordulás


A felmérések szerint az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 5-10%-a szenved unipoláris depresszióban, további 3-5% a betegség enyhébb tüneteit produkálja. Az előfordulási adatok hasonlóan alakulnak a többi fejlett ipari országban is: míg gyermekkorban az unipoláris depresszió előfordulási aránya fiúknál és lányoknál még csaknem egyforma, felnőttkorban a nők kétszer olyan gyakran betegednek meg, és az átlagos életkor, amelyben a depresszió kialakul - ma 27-30 év között van -, egyre korábbra tolódik. A különböző etnikai csoportoknál a betegség előfordulásában gyakorlatilag nincs különbség.

Hazánkban a depresszió élettartam-előfordulása a felnőtt lakosság körében 15,1%. Az életkori eloszlásra jellemző, hogy gyakori a megjelenés 15-19 év 45-50 éves korban.
Okok

A depresszió okairól számos magyarázat született, amelyek mind más szempontból közelítenek a problémához. A biokémiai magyarázat a neurotranszmitterek egyensúlyának felborulását tartja elsődlegesnek. A neurotranszmitterek olyan agyi vegyületek, amelyek üzeneteket szállítanak egyik idegsejttől - neurontól - a másikig. A depresszió esetében a figyelem a noradrenalinra és a szerotoninra irányult. A vélemények megoszlanak a tekintetben, hogy ezek a vegyületek milyen módon hozzák létre a tünetegyüttest: egyesek szerint a noradrenalin- és szerotoninrendszer, illetve a többi neurotranszmitter-rendszer kölcsönhatása a fontos, mások szerint a szerotonin a "karmester" szerepét tölti be: alacsony aktivitása felborítja a kényes egyensúlyt, és depresszió alakul ki.

A genetikai kutatások fényt derítettek arra a nem elhanyagolható tényre, amely szerint a depressziósok rokonainál 20%-ban fordul elő a megbetegedés; egypetéjű ikrek esetében ez az arány 43%, tehát a betegségnek mindenképpen van örökletes tényezője.

A hormonális tényezőket tekintve a kortizolnak, a mellékvesekéreg egyik hormonjának - vagy közismertebb nevén a stresszhormonnak - van kiemelkedő szerepe. A depressziós embereknek általában igen magas a kortizolszintjük, ami nem meglepő, hiszen az epizódokat gyakran előzik meg komoly stresszhelyzetek. Fontos hangsúlyozni a negatív életesemények szerepét, amelyek gyakori elindítói a depressziós epizódnak. A beteg nem képes egyedül alkalmazkodni a kudarchoz, ezért ezekben az esetekben a pszichoterapeuta segítsége különös jelentőséget kap.

A jelentős pszichológiai iskolák elméleteinek gyakorlati haszna a pszichoterápiák során mutatkozik meg. A pszichodinamikus nézőpont szerint a gyermekkorban elszenvedett veszteség a döntő; a viselkedéslélektan a pozitív megerősítések hiányára helyezi a hangsúlyt. A kognitív iskola a negatív gondolkodás depresszióban betöltött szerepére mutat rá: a betegek jellemzően negatívan gondolkodnak önmagukról, az élményeikről és a jövőjükről, miközben alábecsülik a pozitív események jelentőségét és felnagyítják a negatívakét. Érdekes elméletet takar a tanult tehetetlenség fogalma: a betegek úgy érzik, hogy nincs hatásuk életük alakítására, a kontrollhiányt stabil belső tényezőknek tulajdonítják, ezért alkalmatlannak érzik magukat a negatív események elhárítására.

Tünetek


Az érzelmi élet zavarai a vezető tünetek közé tartoznak, és intenzitásuk széles skálán mozog: az enyhe kedvetlenségtől a mély lehangoltságig. A betegek arca rendszerint állandóan tükrözi a gondterheltséget, jellemzőek a homlokráncok, a szemhéjak kettős redője és a lefelé hajló szájzugok. A kifejező mozgások szegényebbé válnak, a gesztikuláció megszűnik, a hang gyenge, elhaló. A beteg könnyen elsírja magát, de az előbb említett súlyos állapotban a sírás készsége is megszűnik.

Az érzelmi állapotot a kilátástalanság jellemzi, a beteg szomorúnak érzi magát. Saját magáról kialakított képe negatív, általában értéktelennek, alacsonyabb rendűnek, visszataszítónak tartja magát, az önértékelési zavarok rendszerint igen súlyosak. Jövőjét sötétnek és reménytelennek látja, és az érzelmi állapotot a betegségre jellemző szorongás mértéke is befolyásolja. Érdeklődése beszűkül, gondolkodása lelassul, tanácstalanná válik. A depresszió jellemzően korai tünete a figyelemzavar. A depressziós beteg gyakran panaszkodik az intellektuális képességek romlásáról, de egyes kutatások szerint ennek hátterében a csökkent motiváció figyelhető meg.

Az érdeklődés beszűkülése először a lendület, a kezdeményezőkészség elvesztésében nyilvánul meg. Enyhe esetben a beteg mindig fáradtnak, lassúnak érzi magát, de előfordul, hogy egész nap fekszik, és nem látja értelmét felkelni az ágyból. A depresszió motivációs tünetei közt tartják számon a közömbösség ellentétjét, amikor a beteg a szorongás következtében erős motoros nyugtalanságot él át: kezét tördeli, jajgat, testét ingatja, ezt agitált depressziónak hívják. A depressziós az élet terhétől való szabadulás végső eszközének az öngyilkosságot tartja.

A depresszió egyik leggyakoribb tünete az alvászavar, amelynek mindhárom változata előfordul: az elalvás zavara, a gyakori felébredés és korai ébredés. A beteg akkor is fáradtnak érzi magát, ha a szokottnál többet alszik. Ugyancsak gyakori kísérő tünet az étvágyzavar, az emésztési zavarok, a székrekedés, a szédülés és a társult testi fájdalmak. A szexuális késztetés minden esetben csökken.

Meg kell említeni az atípusos depresszió tüneteit is: ebben az esetben az étvágytalanság helyett fokozott étvágy, ennek következtében hízás lép fel, illetve az alvászavart a fokozott alvásigény jellemzi. Gyakori, hogy a depressziós tüneteket szorongás és pánikrohamok fedik el, de az atípusos depresszióra a hangulati ingadozás is jellemző: a betegek képesek örülni bizonyos pozitív életeseményeknek. Előfordul a depressziónak olyan súlyos változata, amelyben a beteg már nem képes átélni a lehangoltságot (depressio sine depressione), ebben az esetben az érzelmi élet nagyon súlyos gátlása van jelen.

Diagnózis


Lévén a hangulati élet zavarait szervi betegségek is előidézhetik, még a legenyhébbnek tűnő depressziós tünetekkel jelentkező beteget is gondos kivizsgálásnak kell alávetni. A diagnosztikai útnak a tüneti elemzésen túl ki kell terjednie a kórkép hosszmetszeti elemzésére is, amely így a betegség lefolyásának ismeretében nyújt támpontot a klinikusnak. A gyakorlatban megtalálható depressziós kérdőívek és skálák tájékozódó képet nyújthatnak, de a diagnózis felállítása pszichiáter vagy klinikai pszichológus feladata.

A major depresszív zavar kórisméjének felállításában a következő állapotok megléte nyújt segítséget:

  1. a nap legnagyobb részéban rossz, levert hangulat
  2. az érdeklődés és az öröm csökkenése
  3. az étvágy változása, súlycsökkenés vagy súlynövekedés
  4. alvászavar, álmatlanság vagy fokozott alvásigény
  5. nyugtalanság, agitáltság vagy gátoltság érzése a mindennapi tevékenységekben
  6. állandó fáradtság
  7. értéktelenség érzése, súlyos bűntudat, nem igazolható önvádlás
  8. csökkent gondolkodási képesség, összpontosítási és döntési képtelenség
  9. visszatérő gondolatok a halálról.
Major depresszív zavar akkor diagnosztizálható egy betegnél, ha a depressziós epizód miatt legalább két héten át cselekvőképtelen, illetve a depressziónak legalább öt olyan - az előbbiekben felsorolt - tünete van jelen, amely nem tulajdonítható gyógyszerhatásnak. A depresszió visszatérő, ha a beteg egy éven belül legalább három epizódot élt át. A depresszió szezonálisnak számít, ha az évszakok változásának függvényében alakul ki; az őszi, illetve a téli jelentkezés különösen gyakori. Ha a depressziós tünetek között a lehangoltság uralkodik, akkor melankóliásnak, ha a mozgás teljes hiánya, akkor katatónnak nevezzük. Ugyancsak külön diagnózisnak számít a posztpartum depresszió, amely a szülést követő négy hétben lép fel.

Amennyiben a beteg állapota nem tesz eleget a fenti diagnosztikus feltételeknek, életvitele kevésbé befolyásolt, de hangulata nyomott, a disztímiás zavar diagnózist kapja. Az enyhe lehangoltság mellett megtalálható két-három depressziós tünet, és ezek nem ritkán két-három évig is fennállhatnak. Ha a disztímiás zavar major depresszióhoz vezet, kettős depresszióról beszélünk.

Kezelés


Az oki tényezők magyarázatait követve elmondhatjuk, hogy a depressziónak számos terápiás lehetősége létezik. A terápiás célkitűzés gyakorlatilag minden esetben ugyanaz: a tünetcsoportok kezelése, a visszaesés megelőzése és a kognitív - az észlelő és megismerő - funkciók sérülékenységének csökkentése. Az orvosok a depressziót az életveszélyes állapotok közé sorolják, mert hatékony kezelés nélkül könnyen veszélyeztető állapot alakulhat ki; a beteg akár önmaga ellen fordíhatja elkeseredettségét, akár környezetét is veszélyeztetheti. Ha a beteg öngyilkossággal fenyegetőzik, lehangoltsága önellátási képtelenséghez vezet, önelhanyagolása súlyos mértéket ölt, minden esetben a kórházi kezelés mellett érdemes dönteni. Ez akkor is érvényes, ha olyan diagnosztikai kérdések merülnek fel, amelyek kórházi kivizsgálást tesznek szükségessé.

A biokémiai megfontolásokat figyelembe véve a gyógyszeres kezelés elsősorban a neurotranszmitterek felborult egyensúlyának helyrebillentésére törekszik. Az antidepresszív szereknek ma már széles skálája létezik. A klinikai gyakorlatban használatos gyógyszerek mindegyike a központi idegrendszer szerotonin-, noradrenalin- vagy dopamin-anyagcseréjét befolyásolja, többnyire fokozza. A triciklikus antidepresszánsok mind a pszichés, mind a testi tüneteket enyhítik, jelentőségük azonban egyre csökken. A MAO-bénítók csoportja megakadályozza a noradrenalin lebontását, ezért annak szintje megnő a vérben, és ez enyhíti a depressziós tüneteket. Az SSRI (szelektív szerotonin-visszavétel gátló) típusú készítmények, amelyek ma már az első választandó szereknek tekinthetők, a szerotonin aktivitására hatnak kedvezően. Az ún. SNRI típusú készítmények szelektíven gátolják a noradrenalin visszavételét. Ma már léteznek kettős hatású szerek, amelyek az antidepresszívumok külön csoportját képezik. Az ezektől eltérő hatásmechanizmusú készítmények az egyéb kategóriába sorolandók. Az új szelektív szerek már nem fokozzák az alkohol hatását, nem rontják a figyelmet és a mozgásos koordinációt, mint az autóvezetést, és a legtöbb gyógyszerrel kombinálhatók. Ha a depressziós beteg tüneteit a szorongás uralja, a kezelést szorongáscsökkentővel egészítik ki, más esetben nyugtató hatású antidepresszánst kell választani.

A gyógyszeres kezelésnél lényeges említeni, hogy a hatásuk lassan, 2-4 hét alatt áll be, mellékhatásaik viszont azonnal jelentkeznek. Ezért fontos, hogy a gyógyszerszedést nem szabad önhatalmúlag, a javulás beállta előtt abbahagyni, valamint, hogy a páciensek kellő tájékoztatást kapjanak a gyógyszerszedést kísérő tünetekről: az esetek egy részében a szexuális vágy és a vizeletvisszatartás képessége csökken, hányinger, szédülés, nyugtalanság léphet fel. Gyakori mellékhatás a szájszárazság és az álmatlanság. Az első két hétben legfeljebb a nehezen tolerálható mellékhatások miatt indokolt gyógyszert váltani, hatástalanság esetén viszont a gyógyszerszedés folytatásának 4-6 héten túl nincs értelme. A sikeres antidepresszáns kezelést minimum 6, de optimális esetben 9-12 hónapig kell folytatni teljes terápiás adagban. Amennyiben a terápiát abba kell hagyni, az csak fokozatosan történhet.

Egy depressziós epizód után a következő megjelenésének esélye 60-85%, amelyet a fenntartó kezelés 10-25%-ra csökkent. A fenntartó kezelést az első depressziós epizód után legalább 6 hónapig, több epizód esetén évekig kell folytatni. Fenntartásra minden esetben az életvitelt lényegesen nem befolyásoló szelektív szert indokolt választani.

Az elektrokonvulzív terápia (ECT) használata visszaszorult, de még mindig jelen van a terápiás palettán. Olyan esetekben választják, amikor a veszélyeztető állapotok miatt gyors eredményre van szükség, vagy a depresszió más kezelésre nem reagál. A fényterápiát elsősorban szezonális depresszió kezelésére használják. Az alvásmegvonás az enyhe és a középsúlyos depressziókban alkalmazható jó hatással.

A biológiai módszerek mellett számos pszichoterápiás lehetőség áll a beteg rendelkezésére. A pszichodinamikus irányzat szabad asszociációs módszer segítségével tárja fel a depresszió mélyén gyökerező problémákat, célja a beteg függőségigényének folyamatos csökkentése és felvértezése a veszteségekkel és kudarcokkal szemben. A viselkedésterapeuták az örömteli élethelyzetek biztosításában segítenek, megerősítik a nem depressziós viselkedést úgy, hogy figyelmen kívül hagyják a kliens lehangolt megjegyzéseit, és fejlesztik a beteg szociális készségeit. A kognitív pszichoterápia célja a beteg pozitív megnyilvánulásainak elősegítése saját magával szemben, a depresszióra jellemző az automatikus gondolatok érvénytelenítése és a negatív hozzáállás megváltoztatása. Az interperszonális pszichoterápia szerint négy olyan, az emberi kapcsolatokat érintő problémakör van, amely depresszióhoz vezethet: a gyász, a szerepek eltérő értelmezése, a szerepváltás - mint a szülés vagy a válás - és a kapcsolatokat jellemző "szociális sutaság". A terapeuta az ülések során szembesíti a beteget viselkedésének másokra gyakorolt következményeivel.

Gyógyulási esélyek


A vizsgálatok többsége arra enged következtetni, hogy a legjobb eredmény a különböző terápiás módszerek - általában a gyógyszeres kezelés, a kognitív és az interperszonális terápia - valamely kombinációjával érhető el, és ez eredményesebb, mint bármely módszer önálló alkalmazása. A Hamilton-féle depresszióértékelő skála alkalmazásával megállapították, hogy mindhárom kezelési módszer az esetek 60%-ban felszámolta a depressziós tüneteket. Amerikai vizsgálatok szerint az első négy hétben a hangulatjavító gyógyszerek tűntek a leghatékonyabbaknak, de a vizsgálat végén a pszichoterápiák - mind a kognitív, mind az interperszonális terápia - szorosan felzárkóztak. Érdemes megemlíteni, hogy a kognitív terápia bizonyult a legeredményesebbnek a visszaesés megakadályozása szempontjából.

A beteg gyógyulásának esélyeit nagymértékben növeli a család segítő jelenléte. Talán legfontosabb szerepük a depresszió lehetőségének felismerésében van, hiszen a beteg - épp a motivációinak elvesztése miatt - nem valószínű, hogy rászánja magát az orvoshoz fordulásra. Hasonlóan nagy szerepet kapnak a hozzátartozók abban is, hogy ellenőrizzék a beteg gyógyszerszedési szokásait és támogassák a terápiákon való megjelenését. Fontos, hogy környezete türelemmel és pozitívan forduljon a beteg felé, ellensúlyozza annak negatív én- és jövőképét.

† A gótika történelmi élete. †

Gótika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 
A reimsi katedrális, Franciaország.
A gótika az érett középkor művészetének egyik irányzata, de megjelenésének technikai és társadalmi körülményeit tekintve történelmi korszaknak is tekinthető. Az elnevezést először pejoratív értelemben használták a reneszánsz korban, a sötétnek vélt középkor művészetét illették vele a fényesnek tartott antik művészettel szemben. Az akkori olaszokban mélyen élt a barbár pusztítások emléke, ezért goticónak, barbárnak mondták. Az elnevezést egyébként Giorgio Vasari óta használja a művészettörténet (csakúgy, mint az antikvitás kifejezést).

Tartalomjegyzék

Általános jellemzők [szerkesztés]

Számos vonatkozásban különbözik a középkor másik stílusirányzatától, a romanikától. Mivel egyes országokban a gótika eltérő időpontokban jelent meg, sokszor a két irányzat kortársként (nem beszélve a szintén kortárs iszlám s bizánci művészetről) volt jelen, lényegében nem egymást váltották fel, még csak nem is átmeneti stílussal győzedelmeskedett a gótika a romanika felett. A kettő összehasonlítása és értékelése valójában egymás nélkül nehezen értelmezhető, mert ugyanannak a kulturális közegnek megnyilvánulásai. (lásd: középkori művészet)
A gótikát archeológiai kultúrának kell tekinteni. Egyrészt, mert emlékei részben elpusztultak, másrészt, mert a mai emlékek (főképp az épületek) a 19. században nem kerülték el a historizáló műemlékvédelem átépítéseit (például a budavári Mátyás-templom). Az archeológiai kultúrák megértéséhez pedig egyfajta szellemi rekonstrukciót kell végezni. Erre a célra jól használható kézikönyvek születtek.

Társadalmi háttér [szerkesztés]

A gótikus művészet társadalmi hátterénél gyakran az egyre erősödő polgárságot, a céheket nevezik meg mint a művészet fejlődésének fontos tényezőit. Ez azonban csak részben igaz, hiszen a nagyobb megrendelők továbbra is a királyok, az egyház és az udvarok voltak. Csak ezek után említhető meg a városi polgárság szerepe. A céhes szervezetek valóban fellendítették a termelést mind az ipari, mind a művészeti termékek esetén (sorozatban gyártott kisebb kegyeleti tárgyak). Céhekbe tömörültek az építőmesterek (úgynevezett építőpáholyok), az ötvösök, a szobrászok és a festők, gyakran más céhekkel együtt (festők például orvosokkal és gyógyszerészekkel). Önálló festőműhely csak népesebb városban volt. Az is gyakori volt, hogy egyetlen város egy egész vidék megrendeléseit látta el (például Körmöcbánya az egykori Bars vármegyéét). A művészek nem számítottak egyéniségnek, erősen függtek a megrendelőtől és annak elvárásaitól.
A polgári vonatkozású művészetet gyakran világi művészetnek mondják. Ez a nézet nem tartható, mert a polgárok megrendelései kegyképek voltak. A középkori művészetben nem lehet elkülöníteni vallási és világi típusú művészeteket.

Építészet [szerkesztés]

A gótika építészete az építéstechnológia fejlődésének talaján jön létre, a tartószerkezetek statikus jellegét az erőviszonyok megismerése és szabad szerkesztési alkalmazása jellemzi. A gótikában a félkörívet fölváltja a csúcsív, így a súlyos falszerkezetek könnyebbé válnak. A csúcsív ugyanis a boltozat terheit meredekebben vezeti le, kisebb az oldalnyomása. Ennek köszönhetően karcsúbbak lehetnek a terhet hordó oszlopok, pillérek. Így sok terhet hordó fal szükségtelenné válik, ezért oda nagyobb ablakokat lehet beépíteni, tehát az épület is világosabb lesz. Kívülről gyakran támpillérek támasztják a falakat, amin néha fiatornyok is ülnek. Az ablakokban megjelenik a faragott kőcsipke, más néven mérmű (ami a német Maßwerk tükörfordítása). A boltozatokat is változatosan szerkesztik, díszítik.
A gótikus stílus hamar meghonosodott a világi művészetben. A várak, melyek eredetileg a hadviseléshez alkalmazkodtak, egyre díszesebbek, lakályosabbak lettek, főleg a bejáratok kaputornyaiban, a lovagtermekben, a kápolnákban. Sok helyen a dómok mesterei maguk faragták a paloták köveit. A városok egyre zsúfoltabbak voltak, ezért sok helyen külső falöveket építettek. A lakóházak a polgárok gazdagodásával egyre igényesebbek, díszítettebbek lettek. Gyakoriak voltak a nemesek részére épített lakótornyok. Kialakulnak a középületek különböző fajtái, melyek kiképzése, díszítése a polgárság növekvő hatalmát, gazdagságát hirdette. Ekkor épültek az első egyetemek, kollégiumok is.
A carcassonne-i St. Nazaire székesegyház egyik rózsaablaka
Európa különböző országaiban a gótika különbözőképpen fejlődött. Franciaországban a stílus jellegzetességei először a Párizs melletti Saint-Denis-i apátság karoling kori templomának átépítésénél figyelhetők meg. A gyors egymásutánban következő székesegyház-építkezéseken forrtak ki a francia katedrális-gótika jellegzetességei, melyek szomszéd országokban is elterjedtek.
Angliában a gótika a 12. század második felében jelent meg, és a 16. század közepéig tartott. Hosszú korszaka átmeneti, korai (1180-1250), érett vagy dekoratív (1250-1360) és késői vagy függőleges (1360-1550) stílus-szakaszokra oszlik. Ez utóbbinak 1480 utáni változata a Tudor-stílus. A 13. század folyamán alakultak ki az alaprajzi elrendezés és a felépítés jellegzetes angol vonásai. A magasba törő francia felépítés helyett itt terek és tömegek jellegét a vízszintes terjeszkedés adja.
Spanyolország nagy gótikus templomai francia mesterek révén a franciaországi székesegyházak alaprajzát és felépítését követik. A mór építészet hatása – különösen később – a mindent elborító gazdag díszítésben mutatkozik.
Itáliában a helyi adottságoktól és hagyományoktól, így főként az antik római építészettől idegen gótika nehezen honosodott meg. A templomok alaprajza, felépítése és szerkezeti megoldása egyszerűbb a franciákénál. A belső terek hagyományosan tágasak, a térarányok alacsonyabbak, a fő- és az oldalhajók magasságkülönbsége kisebb, az egyes térrészek kevéssé különülnek el. Az erőteljes függőleges tagolást kerülik. Az elnyújtott tömegek és a nagy falfelületek inkább vízszintesen tagoltak.
Németországban a már kiforrott francia gótikát vették át, részben a burgundiai és ciszterci példaképeket, részben a nagy francia székesegyházak alaprajzát és felépítését követve. A 13. század végére kialakultak a stílus sajátos helyi vonásai is. Így a körüljárós, kápolnakoszorús szentélyek mellett a fő-, gyakran az oldalhajók végéhez is egyszerű, sokszögzáródású szentélyeket építettek. A köz- és a lakóépületek az észak-német városokban jobbára téglából, gazdagon tagolt, oromzatos homlokzattal, a birodalom más vidékein jelentős részben favázzal (Fachwerk) épültek.

A gótika zenéje [szerkesztés]

A gótika zenéje az európai kultúra kiemelkedő alkotásai közé tartozik, a francia zene első nagy korszaka, és a többszólamúság megjelenésének időszaka. A gótika zenéje misztikus hangzású, befogadása jelentős szellemi munkát igényel, sok hasonlóságot mutat a mai kortárs zenével.
A koragótika nagy mestere Leoninus, a Notre-Dame-korszak képviselője. Gregorián dallamokat dolgozott fel kétszólamban. Az érett gótika képviselője Perotinus a Notre Dame-i iskola, és az Ars Antiqua legnagyobb mestere. Leoninus kezdeményezését folytatva gregorián dallamokat felhasználva 3-4 szólamú kompozíciókat alkotott. A korszak kiemelkedő alakja Philippe de Vitry, több zeneelméleti írás szerzője, a hangjegyírás megújítója, az Ars Nova hirdetője. A gótika legnagyobb zeneszerzője Guillaume de Machaut, aki költőként is jelentős műveket alkotott. Zeneműveibe bonyolult matematikai kompozíciós megoldásokat épített be. Fő műve a Notre Dame-i Mise.
A gótika világi zenéjét a nemesi származású troubadur-ok írták és adták elő. E műfaj legnagyobb alakja Adam de La Halle. A kor független értelmiségei a vágáns-ok, dalaikban társadalomkritikát is megfogalmaztak (Carmina Burana).

További művészeti ágak [szerkesztés]

A Westminster-apátság nyugati kapujának boltíve
A gótikában különös jelentőséggel bír az építészet és társművészetek (szobrászat, festészet, bútorművészet) együttélése, egymás művészi- eszmei hatásának kiegészítése, illetve fokozása. De a kor folyamán fokozatosan önálló jelentőséget nyertek az építészettől független, önálló alkotások is, így a szobrok és festett táblaképek, fém- és ötvösművek, stb. is. A formanyelv továbbra is kötött, de az ábrázolás merevsége fokozatosan feloldódott. A szimbolikus ábrázolásmód helyett az eseményeket elbeszélő és az érzéseket kifejező, a természet megfigyeléseiről tanúskodó, valósághűbb művészet fejlődött ki.
Lovag a bambergi katedrálisban

Szobrászat [szerkesztés]

A szobrászatban az alakok teste S vonalban enyhén hajlik, ezért a szoboralakok könnyedek, kecsesek. A korábbi komor vallási eszmevilág eltűnt, a helyére szelíd tekintetű, jóságos, emberközeli szentek léptek. A világi tárgyú, földi személyeket ábrázoló alkotások jórészt a dómokban kaptak otthont. A királyok, nemesek szobrai hasonlítanak a faragott szentekhez, tartásuk méltóságos, arcuk néha mosolygós vagy áhítatos, és erősen egyénített. Ekkor születtek a középkor első lovasszobrai, az egyik ilyen jellegű híres alkotása a bambergi székesegyház lovasszobra, amely talán Szent István királyunkat ábrázolja.
Limbourg testvérek: Részlet Berry herceg hóráskönyvéből: Krisztus megkeresztelkedése

Festészet [szerkesztés]

A gótikus festészetben hasonló törekvések jelentkeztek, mint a szobrászatban. Az ábrázolás merevsége lassan oldódott. A semleges, rendszerint arany háttér előtt az eleinte erősen nyújtott alakok emberibbé váltak, jellemábrázolásra is van már példa. Körülöttük megjelentek a természeti környezet egyre hívebben ábrázolt elemei, épületek és városok ábrázolásai. Falfestmények, táblaképek és kódexillusztrációk, miniatúrák egyaránt nagy számban maradtak ránk.

Táblaképfestészet [szerkesztés]

A hatalmas üvegablakok miatt, főleg északon, a falfestmények kiszorultak a templomból, és divatba jött a táblaképfestészet. Az északi festészet gócpontja Németalföld lett, itt született meg a gótikus festészet remekműve, a Genti oltár, Hubert és Jan van Eyck alkotása. A színek élethű rögzítéséhez új eljárás, az olajfestés szükségeltetett, ezt először Jan van Eyck használta. A jómódú polgárok gondolkodásmódja teremtette meg a gótikus művészet realista vonulatát, amelyet a németalföldi mesterek terjesztettek el. Délen, Itáliában a gótikus festészet legnagyobb mestere, Giotto di Bondone freskóin összegezte a fejlődés eredményeit és új utakra vezette a festészetet. Alkotásai megelőlegezték a korai reneszánsz stílust.

Könyvfestészet [szerkesztés]

A középkorban kialakult könyvművészet a gótikában tovább élt, de a művészek azon igyekeztek, hogy a táj, a színezés, az alakok minél jobban megközelítsék a valóságot. A szöveget kísérő ábrázolások egyre elevenebbek lettek, és ez nagy hatást gyakorolt a táblaképfestészetre. A gótikus könyvfestészet legjelentősebb alkotása Berry herceg hóráskönyve, a Limbourg testvérek műve.
Alkotások:
  • St. Denis-i krónika

Üvegfestészet [szerkesztés]

A gótikus képzőművészet egyik jelentős ága volt az üvegfestészet. A gótikus templomépítészet törekvése – hogy a bevilágítást fokozza és ezért növelje az ablaknyílásokat – vezetett a műfaj virágzásához. A hatalmas ablaknyílásokat színes üvegelemekből, ólompálcákkal összefogott, mozaikszerűen összeállított, vallásos tárgyú nagy méretű képek, ill. dekoratív üvegfelületek zárják el. A sokszínű üvegen át beeső fény a belső térben különlegesen szép hatású.
A gótikus üvegfestészet kevés számú, világosan körvonalazott figurára korlátozódott. A kifejezőerőt a leegyszerűsített gesztusok biztosítják. (Saint-Denis Suger apát által megrendelt ablakai, a Notre-Dame székesegyház (Chartres) üvegfestményei)

Aranyművesség [szerkesztés]

A gótikában az aranyművesség magas színvonalat képviselt. A legtöbb mű egyházi használatra készült. Sajnos a gótika idején készült kincsek az idők folyamán szétszóródtak vagy elrabolták őket.
Alkotások:
  • Háromkirályok-ereklyetartó (készítője: Nicolas de Verdun) – Kölni dóm

Faliszőnyegek [szerkesztés]

A faliszőnyegek a kor díszítőkedvéről, ízléséről és divatfelfogásáról nyújtanak képet.
Alkotások:

A gótikus stílus Magyarországon [szerkesztés]

Fontos terjesztője a stílusnak a ciszterci rend, amely Magyarországon is jelen volt. Az ő építészetük hat az esztergomi királyi kápolna építőire is.
Buda lesz a királyi székhely, elkezdik építeni a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomot, és a Szent Miklós-templomot. Jelentős gótikus emlékek a korai időkből még a soproni Bencés (Kecske) templom, a felvidéki várak, és sok falusi templom is.
Nagy Lajos építteti meg a budai várkápolnát, és magasabb színvonalra fejleszti Visegrádot. Ő építteti meg Diósgyőr várát is, ami szabályos négyszög alaprajzú királyi rezidencia, nagy termekkel, kétszintes kápolnával. Ezidőtájt a koldulórendek is nagy támogatásokat kapnak, ekkor épülnek városaink megmaradt középkori kőházai, kapualjukkal, ülőfülkéikkel.
A magyar gótika Zsigmond alatt virágzik, az ő uralkodása idején épül a budai Friss-palota, a bazilikális rendszerű templomokat csarnoktemplommá építetti át. A nagyurak is jelentős építkezéseket folytatnak. Ekkor épül ki Siklós, Csesznek, Gyula és Kisnána vára. A városok fejlődése felgyorsul, a legtöbb városfal is ekkortájt épül.
Mátyás alatt Európában, körülbelül harmadik országként, ide is betör a reneszánsz, de a gótika még sokáig él. Erre példa a nyírbátori minorita és református templom, a szegedi ferences templom, a sárospataki csarnoktemplom, a kassai dóm, a kolozsvári Farkas utcai templom, vagy a csütörtökhelyi kápolna. Egerben is ekkor épül a gótikus székesegyház. Jelentős városi házépítések is zajlanak ezidőben, például Budán, Fehérvárott, Sopronban, a Szepességben, Szászföldön, Erdélyben. Ekkortájt jelennek meg a külsőtornyos várak is (például Kőszeg). A magyar gótika alulmarad a franciához képest, de a nagy csarnoktemplomok nyugodt belső és külső tere lenyűgözi a szemlélőt, még díszítetlenül is.
A magyarországi gótikus szobrászat remeke a Kolozsvári-testvérek Sárkányölő Szent György-szobra a prágai várban. Legjelentősebb fennmaradt gótikus táblaképünk a garamszentbenedeki oltár, Kolozsvári Tamás alkotása, az olasz gótikával rokonítható alkotás.

A gótikus építészet emlékei [szerkesztés]

A párizsi Notre-Dame
A budapesti Mátyás-templom
A King's College kápolnája Cambridge-ben
A firenzei Santa Croce
A Krak des Chevaliers Szíriában
Franciaország
Anglia
Spanyolország
Itália
Németország
Ausztria
Csehország
Lengyelország
Felvidék
Magyarország
Erdély
Közel-Kelet
Ciprus
Görögország

Továbbélő hatása [szerkesztés]

A gótika késő fázisai országonként máshogy és máshogy jelentkeztek (lásd: késő középkori művészet. Abban egyeznek, hogy erős hagyományt alakítottak ki. A csúcsíves formák Ausztriában a 18. századig tovább éltek. Az angol barokk építészet mestere, Sir Cristopher Wren úgy vélekedett, hogy ahol azt az építészeti környezet megkívánja, ott csúcsíves formákból kell építkezni. Az angliai gótikus formák így szinte töretlenül továbbéltek a 19. századig. A 18. sz. második felében jelentkező romantika mozgalma többek közt a gót formák újjáélesztésével kezdődött. Erre egyik korai példa Horace Walpole kastélya. Az angol neogót építészet hamar kibontakozott, mert a nemzeti stílusnak a gótikust gondolták (Tower híd, londoni Houses of Parliament).